Leonidasz jegyzetei

Azt értem, hogy lehet engem nem szeretni!
Azt nem értem, hogy mi jó fakad valaki számára abból, hogy nem szeret...

Újra

2018. július 17. 01:03 - Petitprince

Ujra csak azt mondom, hogy bizonyos teruletek le vannak dongolve reges reg, mas teruleteken viszont utoljara az indianok varazsloi jartak, meg az inkak samanjai, mert mi, nagy tudasu feher emberek iszonyatosan felunk odatenni a labunkat, meg egyaltalan magunkat, es azokat, akik ebbol az egeszbol valami egesz kulonleges veletlen folytan ertenek valamit, elkuldjuk a jo budos francba, hogy lila kodot almodnak, meg azzal, hogy nem eleg kifejezo a beszeduk, foleg azert nem, mert tortenetesen a kifejezhetetlenrol szolnak. Aki szerinted nincs, szerintem meg van. Mert Neked csak az van, amit valamelyik elmelettel le lehet fedni, nekem meg van az is, akire egyetlen elmelet sem lesz soha rahuzhato, ilyen leny peldaul az ember.

Ami a boduletes nagy tevedes a soraidban, meg masok soraiban is, az nem mas mint a sorrend. Nem az tortent ugyanis, hogy valami osi, valami nagyon fontos most hianyzik, mert tulsagosan elszaporodtunk, hanem az tortent, hogy valami nagyon osit es nagyon fontosat, az onmagunkkal valo kapcsolatot, a misztikus tavlatot, a szemelyeset elvettek tolunk (mert hagytuk hogy elvegyek, mert feltunk a fajdalomtol, amellyel a megorzese jart volna!!!), es ettol az elveteltol tobbek kozott hirtelen nagyon sokan lettunk. Forditott a kapcsolat, nem eloszor volt a sokasag es azaltal az elvetel, eloszor volt az elvetel meg az elvesztes, es az elvesztesbol fakadt a fejlodesunknek az a rettenetes kificamodasa, amely miatt most nem tudunk tenni semmit peldaul ezzel a tomeggel sem. Igen, ez az eklatans felreertes, az oksagi lancoknak a megforditasa, amelyet minden modern ember allandoan elkovet, es amelybol nem fog kijutni soha, amig felre nem teszi azt a gogjet, amely tokeletesen bearnyekolja ot. Itt van az, hogy a modern ember a jelensegeket tamadja, mert az ok szamara se kep, se hang. Itt van az, hogy a seb felso reteget puderozzuk annak minimalis belatasa nelkul, hogy vajon mi valtotta ki a fekelyunket. Itt van az, aminek most megkoszonhetjuk, hogy nem tortenik semmi erdemleges, es igen, rohanunk bele egy idegbajba, meg egy kiszarado bolygo rettenetes szomjhalalaba, meg a jo eg tudja meg, hogy milyen katasztrofakba, es nem tudjuk, hogy mi lesz velunk, mert ami lehetne, az lila kod... Hurra!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://leonidaszjegyzetei.blog.hu/api/trackback/id/tr214117201

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása